Eleven Samurai (1967)

Nariatsu, a shógun örökbe fogadott gyermeke az egyik vadászaton megsérti a szomszédos Oshi klán határát. Féktelen viselkedésében halálra sebzi a klán urát. Tatewaki kamarás panasszal él a felsőbbség felé. Bár mindenki tisztában van a valós helyzettel, a Shógunátus méltóságának megőrzése érdekében a vádat hamisan megfordítják és a klánt feloszlatásra ítélik. (Elvégre a legfőbb hatalom családi berkein belül méltatlan személy nem létezhet…) Ám a szamuráj szokásjog ad egy lehetőséget a menekülésre az elítélt klán számára, de abba az érintettek biztosan belehalnak… Amikor kiszolgáltatottak küzdenek a hatalom ellen, melyik a helyes és eredményes út? Meddig mehet el egy kormány az „arcának megőrzése” érdekében? Hol húzódnak a tisztesség határai? Lehet-e merénylet által igazságot szolgáltatni?