A kék Max (1966)

1918-ban Amerika belépésével csúcsosodik ki az I. világháború. A német légierőben föleg az arisztokrácia tagja szolgálnak. A pilótahiány miatt a a vezérkar lehetővé teszi az alacsonyabb osztályból származók belépését is. Egyikük Bruno Stachel. Már kezdettől fogva nem tudott beilleszkedni a csapatba, ennek ellenére mégis megpróbálja bebizonyítani, hogy ő jobb pilóta, mint mások. Miután repülő ásszá válik, a prarancsnokság propagandacélokra használja fel, mint nemzeti hőst, ami a katonák harci szellmét hivatott növelni és az alacsonyabb osztályból származók is lehetnek sikeres tisztek. Immelmann volt az első pilóta, aki megkapta a Pour le Mérite érdemrendet, Németország legmagasabb katonai kitüntetését. Ez a medál később a „Kék Max” néven vált ismertté Immelmann emlékére. A kitüntetését II. Vilmos császár adta át 1916 januárjában.