Spirál (2000)

Kuruzou, egy poros és joviális kisváros, kár, hogy átok sújtja. Az ilyesmire érzékeny polgárok hamar be is csavarodnak, így főhősünk gyermekkori, plátói szerelmének édesapja is. Az élet pedig, mintha menne tovább, csak a spirálok nőnek-növekednek, aztán mindennek vége lesz. Beteljesedik a kollektíva végzete. Nagyjából ennyire szűkszavúan leírható a film. Lazán kapcsolódó epizódok összege, nyomasztóan domináns vizualitással, egyenletes tempóban hömpölyögnek az események. -Látszólag.- Általában elmondható ugyanis, hogy nehéz és veszedelmes vállalkozás mangát játékfilmre vinni, különösen igaz ez, az olyan szürreális és stilizált képi világú sorozatokra, mint amilyen Ito Junji-é is; félő, hogy a papíron megteremtett képiség, olyannyira eluralkodik a történeten, hogy az érdektelenné és lapossá válik, az újabb és újabb üres látvány-kunsztokkal szemben.